Napjainkban hat repülőtér tartozik London szűkebb - és kissé távolabbi - vonzáskörzetéhez. Ezeket a légikikötőket londoniként tartják számon, és a LOT lengyel légitársaság jövő februári járatnyitásával a London City repülőtérre, mindegyikre lesz közvetlen járat Budapestről. Ez már tényleg a bőség zavara kategória, nézzük, hogy milyen szempontok alapján érdemes választanunk közülük.

És kezdjük rögtön egy érdekes megközelítéssel: miért ne gondolkodjunk úgy a londoni repülőterekben, mint lehetséges átszállási pontok más úti célok felé? A nagy kínálat hatására bizony vannak 4000-5000 forintos jegyek egy útra Budapest és London között, amihez ha hozzávesszük a továbbutazás hasonló nagyságrendű tételét, akkor még mindig 10.000 forint alatt kijöhet egy utazás egy irányba Európa legmesszebbi pontjára is.

Mert ez kérem egy több mint 170 millió fős éves utasforgalmú piac, elképesztő járatbőséggel, olyan városokba is, ahová máshonnan talán nem is repülnek. Az Egyesült Királyság öt legforgalmasabb repülőtere közül négy tartozik Londonhoz (csak a manchesteri tudott befurakodni közéjük). Ez a fő bázisa a Ryanair-nek és a Easyjet-nek is, de a Wizzair is komoly járathálózatot működtet a brit fővárosból. Érdemes rákeresni például az izlandi járatokra - a Wizzair vagy a WOW rendszerében - és igen kellemes árakat fogunk találni, és ezek a járatok ráadásul még budapesti csatlakozás is elérhetőek.

De nézzük most meg alaposabban azt a két repülőteret, amelyikre a Ryanair és a Wizzair repül. Jelenleg a Ryanairnek vannak kedvezőbb repülőjegyárai -  4527 forint egy útra -, azonban a Wizzair járata reggel korábban indul, este pedig jóval később száll fel Londonból Budapest felé. A Ryanair a Stansted Airport-ot használja, míg a Wizzair a Luton-it a budapesti járatokhoz (2019 áprilisától lesz Budapest-Gatwick járat is a Wizzair kínálatában). Én pár napja kipróbáltam mind a két repülőteret, mégpedig úgy, hogy a Stansted-re érkeztem és pár órás londoni séta után a Luton-ról repültem haza. (Ha egy városba több társaság is repül, akkor bátran kombinálják a repülőjegyeket úgy, ahogy az a legideálisabb Önöknek, nem gond, ha nem azzal a légitársasággal repülnek vissza, mint amelyikkel az odautat teljesítették.)

Stansted Airport

Stansted egy picivel messzebb van London központjától, mint a Luton, azonban ez időben nem jelent pluszt, ha valamelyik shuttle buszjáratot vesszük igénybe. (Stanstedről van közvetlen vonatjárat is Londonba, azonban ennek az ára magasabb, igaz, ha többen utaznak együtt, akkor már érdemes meggondolni - 4 fő esetén már egészen szimpatikus, 7 fontos árat ígérnek egy személyre -, mert sokkal gyorsabb). És Stansted utasforgalma jóval nagyobb, ami érezhető is a reptéren töltött időben. A reggeli érkezésnél nagyjából 20-30 percbe telt, amíg végigaraszolva eljutottam az útlevél ellenőrzésig. (Ráadásul már az sem volt kevés gyalogút, amíg ide megérkezett az ember). Maga az ellenőrzés csak formaság, kb. egy perc, amíg megnézte a hivatalnok az igazolványokat és nem is kérdezett semmit, de miután egyszerre több gép is érkezett, elég hosszú sor alakult ki, ami bár folyamatosan haladt, mert sok ablak volt nyitva, de így is eltelt jó félóra. A gép pontosan érkezett, helyi idő szerint nyolc óra körül leszálltunk, mégis majdnem kilenc volt, mire kiléptem a reptéri épületből. Szerencsére jól kalkuláltam azzal, hogy egy 9.30-kor induló buszt választottam, így kényelmesen elértem a londoni transzferemet. (Ha valaki vásárolni szeretne a transzfer előtt, akkor ezt az érkezési csarnokban megteheti, ahol több bolt is árul üdítőt és szendvicseket, picit drágábbak, mint a belvárosi üzletek, de nem irreális az áruk.)

A buszállomás egy szinttel lejjebb van, mint az érkezési csarnok, a kijárat mellett mutatja a kiírás, hogy merre kell lemenni a távolsági buszokhoz. Ez egyébkét két-három perc sétát jelent, mert ahogy leérünk a lépcsőn, már látjuk is beállókat, ahová a buszok állnak. Én az Easybus rendszerében foglaltam a jegyemet 1.99 fontért, ami alig több, mint 700 forint, azaz olcsóbb, mint a ferihegyi reptéri járat, viszont jóval hosszabb utat tesz meg. A buszt, amúgy a National Express nevű busztársaság üzemelteti, de az ő helyfoglalási rendszerükben ilyen olcsó jegyet én nem láttam (gondolom az Easybus minden járaton megvásárol egy kontingenst, ami nekik talán jó reklám, hogy ennyiért is eladják és amilyen nagyvonalúak, még ezt sem kötik ki, hogy Easyjet járattal kell utazni ahhoz, hogy foglalhassunk náluk transzfert.)

A megállóban sokan várnak reggel buszra és több járat is indul egymás mellől, így figyelni kell, hogy melyik sorba áll be az ember. A tájékozódást azok a feliratok segítik, amelyek a kordonok bejárata mellé vannak felállítva. Ezeken szerepelnek azok a megállók, melyet az adott járat érint, így abba a sorba álljunk, amelyiken olvasható az úti célunk. Hogy hova megyünk azt még a kordon kijáratánál is ellenőrzik, sőt, még a buszsofőr is megkérdezte, mielőtt felszálltam, nehogy rossz irányba vigyenek, de olyat láttam a mellettem lévő sor végén, aki csak a jegyellenőrzésnél döbbent rá, hogy rossz buszra várt, ami eléggé kellemetlen tud lenni, mert 50-60 ember áll sorba mindenhol, így állhat a másik csoport végére. Arra nem jöttem rá, hogy azt is nézik-e, hogy arra a buszra száll-e fel az ember, amelyikre időpontot foglalt (sejtésem szerint nem, mert valószínűleg a legtöbben nem tudják kikalkulálni az érkezési idejüket), nekem mindenesetre szerencsém volt, mert még utolsóként felfértem arra a járatra, amelyikkel utazni szerettem volna (de arra kíváncsi lettem volna, hogy mikor indult a következő busz, mert még mögöttem is elég sokan várakoztak). 

Egyébként a két transzfer alapján az a tapasztalatom, hogy érdemes legalább plusz félórát számolni a menetrendhez, mert vannak dugók az autópályán és a városban is. A buszoknak Londonon belül több megállója van, ezeket a National Express oldalán lehet jobban átlátni. Érdemes jól megtervezni a leszállási és a felszállási pontokat, mert ezzel sok időt nyerhetünk, de ne habozzunk az árak függvényében sem rugalmasnak lenni, mert lehet, hogy az egyik pontra már csak 10 fontért van jegy, de a másikra 1.99-ért is.

A buszjárat kényelmes volt, a megállókat hangosan bekiabálják a sofőrök - érdemes figyelni, mert aki nem gyakorlott a kiejtésben, az nehezebben fogja érteni -, a transzfer idő elviselhető volt, egyedül az utolsó szakasz volt nagyon durva, mert itt pár száz métert tettünk meg kb. 20-25 perc alatt a Waterloo pályaudvarig, mert akkora volt a dugó.

 
Luton Airport

Én visszaútra, a másik repülőtérre is az Easybus-t választottam, és ebben az esetben is a National Express volt a buszjárat üzemeltetője. Javaslom mindenkinek, hogy jó előre, alaposan nézze meg, hogy hol áll majd meg a busza. A foglaláson is mutatja egy térkép, és én még plusz rákerestem a helyszínre a google térképen is, de még így is eltévedtem, és bár volt nálam térkép és a telefonomon is néztem az irányt, de a legnagyobb segítséget az a térkép adott, amelyik jóformán minden kereszteződésben van valamelyik villanyoszlopon elhelyezve. Ezek a praktikus térképek a környező pár utcát mutatják és nagyon jól lehet velük tájékozódni, végül én is így találtam meg a buszmegállót.

A Peddington pályaudvartól menten a reptérre, innen a busz a városban a legtöbb helyen külön sávban tud haladni, ezen a szakaszon nem is volt gond, azonban az autópályán voltak torlódások - több helyen is két autópálya forgalma csatlakozik össze és itt lelassul a haladás -, így ebben az irányban is érvényes a plusz félóra kalkulálása a menetrendhez.

A Luton Airport sokkal családiasabb méretű volt. A buszok közvetlenül a terminálépület előtt állnak meg és az épületbe belépve rögtön szemben van a biztonsági ellenőrzés bejárata. Miután kifelé nem ellenőrzik az okmányokat, itt este kb. 15 perc alatt át lehetett jutni a biztonsági ellenőrzésen. Ezután egy lépcsőn kell felmenni az emeletre, ahol nagyon sok bolt várja az indulásra készülőket, lehet venni mindent, amire az embernek szüksége lehet az út előtt és alatt.

Tapasztalat: Bár nem tudom, hogy a reggeli csúcsidőszakban milyen megékezni a Luton Airportra, nekem az esti tapasztalatok alapján szimpatikusabb volt, de egy londoni utazáshoz mind a két repülőtér abszolút megfelelő érkezési vagy indulási pont.

A több repülőtér:

Heathrow - a British Airways repül ide Budapestről. Aránylag közel van a belvároshoz, közvetlen metróvonallal. Az induló ár magasabb mint a low-cost járatok esetében, de azért lehet húszezer forint alatt jegyet foglalni egy útra ide is.

London City Airport - Ez a repülőtér van a legközelebb a városközponthoz, ennek megfelelően elsősorban az üzleti utazók igényeit szolgálják ki innen. Jövő februártól fogja repülni a LOT Budapestről.

Gatwick - Jelentős forgalmú repülőtér, Budapestről az Easyjet repül ide. Járataik délután/este indulnak Budapestről, turistáskodáshoz nem a legideálisabbak, mert az első napot így szinte teljesen elveszítjük.

Southend Airport - egy kicsit kakukktojás a tengerparti település repülőtere, bár közvetlen vasúti összeköttetése van Londonnal, ami a transzfert elfogadhatóvá teszi időben és árban is láttam egészen kellemes ajánlatot a vonatútra (ha az ember időben foglal, akkor 5 fontért beviszik Londonba, ami nagyon jó ár egy ilyen útra). Eddig a Flybe repülte Budapestről, de az ő járatuk meg fog szűnni, idén ősz óta azonban az Easyjet is repüli ezt az útvonalat, így lesz ide is járat 2019-ben is.

Tipp: Vannak transzferjáratok a repterek között is, így aki megfogadja a tanácsomat és átszállóhelyként használja Londont, az kényelmesen tud utazni úgy is, ha repteret kell váltania.

Az utazás dátuma: 2018. november 14.

Repülés:

Budapest - London/Stansted (Ryanair)

London/Luton - Budapest (Wizzair)

Transzfer:

repülőtér - London belvárosa - repülőtér = Easybus