Világról szóló élmények - ahol az út a cél

A fehér város - Thesszaloniki városnézés gyakorlati tanácsokkal

2019. május 21. - Legjobb Áron


Görögországban úgy érzi az ember, mintha egy történelemkönyv megelevenedett lapjaiba léphetne be. Thesszaloniki gazdag múltú város, ahol az utcákat járva hol egy római kori, hol egy bizánci vagy éppen egy ottomán korabeli emlék kerül a látóterünkbe. Régészeti Múzeuma, ha étterem lenne, akkor egyértelműen háromcsillagos lenne, azaz már önmagában ezért az egy kiállításért érdemes lenne felkeresni a várost. De Thesszaloniki természetesen ennél azért jóval többet tud nyújtani. És mint minden tengerparttal rendelkező városnál, ha az ember kiér a part menti sétányra, máris úgy érzi, hogy jó helyen van, ide megérte elutazni.



thess.jpg

 

Én szeretem egy rövid, de intenzív városnézéssel letesztelni az úti célokat. Mert lehet, hogy elég pár óra is a felfedezésükhöz, ha pedig tetszik a hangulata egy városnak, akkor oda megpróbálok visszamenni. Thesszalonikibe a Wizzair és a Ryanair járata is hetente kétszer - kedd-szombati beosztással repül -, így adódott a lehetőség, hogy amennyiben találok kedvező árú repülőjegyet, akkor felkeressem Thesszalonikit úgy, hogy nem kell szállást foglalnom. Bár így az ott töltött idő nem tűnik túl soknak, azonban a cikkből is látható lesz, hogy jó pár helyszín felkeresése belefér egy fél napba. Ráadásul kedvező repülőjegyárak esetén kevés pénzből is megoldható és még szabadságot sem kell hozzá kivenni, ha a szombati járatpárt válasszuk. 

A Wizzair járat 12.55-kor száll le Thesszaloniki repülőterére ( Thessaloniki Airport "Makedonia" ). Görögország második legnagyobb városának légikikötője meglepően egyszerű - még utashidak sincsenek - és ennek pozitív hozadéka, hogy nagyon gyorsan keresztül lehet jutni rajta, így pillanatok alatt a buszmegállóba állhatunk, ahonnan a reptéri gyorsjárat megy a városba. (Jelenleg folyamatban van a reptér bővítése, egy új terminálépület kivitelezése, de ez a jelenlegi forgalmat semmilyen formában nem zavarja.) Az X1-es busz a legjobb megoldás arra, hogy bejussunk a városközpontba. A busz a reptér épülete előtt áll meg, itt van egy jegypénztár is, ahol meg tudjuk venni a buszjegyet rá (2 euro a jegy egy útra és a buszon is van automata, de ott csak akkor tudunk vásárolni, ha van fém aprópénzünk hozzá). A megállóban van egy elektromos kijelző, amelyik mutatja, hogy mikor érkezik a következő járat (és nem csak az X1-es, mert több irányba is indulnak buszok a reptérről).

repter_buszm.jpgAz X1-es autóbusz megállója a repülőtér épülete előtt

Az X1-es nagyjából 20-30 percenként jár és 30-45 perc az út a városközpontig. A repülőtéren találtam ingyenes várostérképet és a megállóban végre láthattam az X1-es pontos útvonalát - ezt a neten sehogy sem találtam meg, csak a megállók neveit, de azt így nem tudtam pontosan beazonosítani -, így azt is sikerült kiderítenem, hogy eggyel előbb érdemes leszállnom a buszról, mint azt eredetileg terveztem. Nem voltunk kevesen a járaton, ami ráadásul jó pár helyen megáll útközben és ezeknél nem csak leszállnak, de felszálló utasok is vannak. Tapasztalatom szerint  - miután a tömött buszon nem könnyű jelezni - a busz megáll mindenhol és kinyitja az összes ajtót, majd vár egy kicsit, hogy aki akar, az le tudjon szállni. Nekem is így sikerült a kiválasztott helyen, a Dimarhiako Megaro-nál leszállnom (az éppen következő megállót egy kijelzőn olvashatjuk a busz belsejében). Az X1-es Macedonia Intercity nemzetközi buszpályaudvarig megy el, közben pedig végighalad a városközponton). 

Elsőként a Bizánci Kultúra Múzeumát kerestem fel. Szerencsére a busz a közvetlen közelében állt meg (a megálló a városházánál van, a múzeum pedig közvetlenül mögötte). A tervezetthez képest úgy félórával később - feltételezem, hogy egy buszjárat kimaradt, többet kellett várnom a reptéren - 14.30-ra értem a múzeumépületéhez. Miután előre eldöntöttem, hogy két múzeumot és a Fehér Tornyot is megnézem, és ezekhez van kombinált jegy, így azt vásároltam meg (15 euro az ára). A görög múzeumok kiállításai már Athénban is lenyűgöztek és ez itt sem volt másként. A Bizánci Kultúra Múzeumában 11 teremben ismerhetjük meg a kereszténység korai időszakától kezdődően egészen a Bizánci Birodalom bukásáig tartó időszak emlékeit. Mozaikok, ikonok, szobrok és épületmaradványok sora ad betekintést a múltba.  

bizanc_muzeb.jpgA Bizánci Kultúra Múzeumának bejárata

A Bizánci Kultúra Múzeuma és a Régészeti Múzeum egymás mellett vannak, de miután szerettem volna elérni az 50-es számú városnéző buszt, melynek utolsó járata ebben az időszakban 16 órakor indul, így a múzeumból kijövet egyenesen a tengerpartra mentem. Ezen a részen van két olyan szobor, amelyek a legtöbb Thesszalonikivel kapcsolatos kiadványban megtalálhatóak. Az egyik Nagy Sándor lovasszobra, a másik az Esernyők című alkotás. Utóbbit 1997-ben állították itt fel, amikor Thesszaloniki volt Európa Kulturális Fővárosa. Miután ezeket körbejártam, továbbsétáltam a Fehér Toronyig, ami innen 2-3 perc.  A torony tetejére igyekszik minden látogató, hogy fentről nézzen körbe. Egy széles és enyhe emelkedésű - széles lépcsőfokokkal rendelkező - csigavonal vezet fel, ami azért megterhelő lehet annak, aki nehezebben mozog, akit fáraszt a felfelé kaptatás. A torony nem túl magas, így a körpanoráma sem olyan exkluzív, azonban miután a környező házak nem magasabbak, azért alaposan feltérképezhető a város, ha körbesétálunk a tetőteraszon. A torony belső részében, fokozatosan, ahogy haladunk felfelé (vagy lefelé), különböző kiállítási tereket nézhetünk meg. 

img_20190514_143344.jpg

Ha kilépünk a toronyból,akkor jobbra nézve láthatjuk az 50-es busz - a Cultural Line Bus - megállóját. Ez a járat nagyjából 50 perc alatt tesz egy kört a városban - innen kapta a számozását - és minden fontosabb látnivalót érint. Összesen 15 megállója van és az aznapra vett jeggyel le és fel lehet rá szállni, bejárva így kényelmesen az egész városközpontot. Jegyet a buszon dolgozó idegenvezetőtől lehet venni és ugyanúgy 2 euróba kerül,mint a repülőtéri buszjáratra szóló hegy. Az idegenvezető görögül és angolul folyamatosan mesél a látnivalókról, melyek mellett elhalad a busz és nagyon hasznos program, érdemes akár egy teljes kört is menni, mielőtt belevágunk a gyalogos városnézésbe. Én ezúttal csak a 11-es megállóig, a Pyrgos Trigoniou-ig - azaz Trigonio toronyig - mentem, mert lefelé gyalogolni szerettem volna, útközben gyönyörködve a városra nyíló panorámában. Ugyanis ez a városrész jóval magasabban fekszik, mint a tengerparti rész (meredek utcákkal, érdemes felfelé busszal menni és lefelé gyalog).

img_20190514_164044.jpg

Ezen a részen az egykori városfal egy igen jelentős darabja maradt fenn, de mint említettem, az igazi élmény a panorámakilátás a városközpontra. Én a Kastron és a Zografou utcák szinte nyílegyenesen lefelé vezető útját választottam, bár utólag azt gondolom, hogy jobban jártam volna, ha átlósan megyek le az Ano Poli városrészen keresztül. (Ez a negyed őrizte meg a legtöbbet az ottomán időszakból, azaz a török uralom korából.) Sebaj, majd legközelebb erre megyek. Most, miután leértem a domb aljára, először jobbra fordulva elindultam az Agios Dimitrou utcán, hogy felkeressem a Agios Dimitrios - Hagiosz Dimitriosz - bazilikát, ugyanis ez az épület volt a legmesszebb a tengerparttól azok közül, amelyeket meg akartam nézni. A város védőszentjének tiszteletére emelt épület a legrégebbi ma is álló keresztény templom Thesszalonikiben. Meglepő mert kívülről nem úgy nézz ki, ahogy mi megszoktunk egy templomot vagy bazilikát. Viszont abszolút őrzi annak a templomépítészetnek a jellegzetes elemeit, amelyik a kereszténység korai időszakát jellemezte. A templomok a városban nyitva állnak, szabadon megtekinthetőek, és szép mozaikokat, ikonokat láthatunk bennük, de leginkább az építészeti kialakításuk különleges. Thesszalonikiben 15 olyan műemlék van, amely felkerült a világörökségi listára, köztük ez a bazilika is.

dimitrios.jpgAz Agios Dimitrios (Hagiosz Dimitriosz) bazilika

Ha a bazilikától elindulunk egyenes le a tengerpart felé, akkor az út pontosan belevezet az Aristotelous utcába - Thesszaloniki Andrássy útjába -, melynek a végén az Aristotelous tér van. De előtte még meg kell kerülnünk az agora, az ókori városközpont maradványait. A tér alsó felének jobb oldalon is áll egy kisebb templom, mely szintén világörökség. Azután ha átkeltünk az Egnatia széles útján, akkor megkezdhetjük a sétánkat az Aristotelous széles utcáján. Ez a rész az 1917-es nagy tűzvész után épült és egy francia építész, Érnest Hébrárd álmodta meg. Nem akarok egyetlen szaloniki polgárt sem megbántani, de szerintem sem nem elegáns, sem nem szép, bár nyilvánvalóan a város meghatározó részének szánták az utcát és a teret is. (Tény,hogy az eredeti elképzelést később jelentős mértékben megváltoztatták és leegyszerűsítették.) Viszont vannak az utcában elegáns cukrászdák, ahol érdemes egy fagyit vagy egy süteményt elfogyasztani. És az Aristotelous téren van a városi idegenforgalmi hivatalnak egy kirendeltsége (pavilonja), ahol nagyszerű prospektusokat lehet begyűjteni a műemlékekről és információval is segítenek.

ter.jpgAz Aristotelous ter, mögötte pedig a széles Aristotelous utca

A tengerpartnál balra fordultam, hogy a promenádon visszamenjek a Fehér Torony irányába a Agias Solias utcáig, melyen elindultam felfelé. Rövid séta után, jobb oldalon az Agia Sofia - Hagia Szofia - templom bejárata tűnt fel. A 8. században emelt épület a város egyik legértékesebb műemléke, belső tereiben igen régi mozaik díszítéssel. Ezeket a templomokat nemcsak a hívőknek érdemes felkeresniük, mert mindenkire hatással vannak. Az utcába továbbhaladva az Acheiropiitos - Panagia Acheiropoietos - bazilika volt a következő műemlék, amelyet felkerestem. Nevét a templom egyik ikonja után kapta és a jelentése: kéz érintése nélkül készült. Az 5. században épült bazilika szinte eredeti formájában maradt fenn.

agia_sof.jpgAz Agia Sofia (Hagia Sofia) főhomlokzata

Innen viszont már az Egnatia-n, a tengerparttal párhuzamosan folytattam a sétámat, hogy eljussak a Galerius diadalívéig és a Rotundáig. Ez a két épület a Római Birodalom korát idézi meg. A diadalívet Galerius császárnak a perzsák fölött aratott győzelme emlékére állították fel (297 és 305 között). 

Amikor itt végeztem, akkor már csak a Régészeti Múzeum megtekintése volt hátra a napi programomból. Pár perc sétával értem el a múzeum épületét. Hét óra múlt éppen, de a kiállítás szerencsére este nyolcig nyitva van. A Régészeti Múzeum kihagyhatatlan látnivaló, olyan tárlat, amelyik önmagában is megéri az ideutazást. A kiállítás U alakban rendezték be, és amikor végigérünk a külső ívén, akkor a belsőn folytathatjuk a felfedezést (valamint még van egy lenti szint is, de az már kevésbé jelentős rész). A belső ív egyetlen tárlat, itt állították ki a "Makedóniai aranyakat". 

Azt már a délutáni sétám során láttam, hogy az X1-es repülőtéri busznak a múzeumhoz közel, a tengerpartnál van egy megállója. Így este nyolc után pár perccel kisétáltam oda és megvártam, amíg megérkezik a 20 óra 30 perces busz, amellyel kimentem a repülőtérre. A fontosabb buszmegállókban kijelző mutatja a várható járatokat, bár pont az én buszom úgy érkezett meg, hogy nem jelent meg a kijelzőn a várható érkezése. Este gyorsabb volt az út, kb fél óra alatt kiértünk a repülőtérre (ha jobban megbíztam volna a közlekedési vállalatban, hogy pontosan a meghirdetett menetrend szerint jönnek a járatok, akkor egy későbbi busszal is bőven elég lett volna kimenni a reptére). A beszállítókapuig ezúttal is gyorsan eljutottam és a terminál végében, ahol az A és B jelű kapu van - innen indult a Ryanair gépe -, találtam egy büfét, ahol 0,75 euro centért adták a 0.75-ös ásványvizet. A benti üzletekben árusítottak sajtokat (fetát) és fűszercsomagokat is, ezekből én is vásároltam. A Ryanair járat 22 óra 35-kor száll fel Thesszalonikiből, és miután hazafelé nyerünk egy órát, 23 óra körül le is száll Budapesten. 

esernyo.jpgEsernyők (George Zongolopoulos alkotása)

 

Az úti beszámolóhoz beillesztett fényképeken is látható, hogy Thesszaloniki épületei jellemzően világos színűek (leginkább fehérek). Az ég és a tenger kékje jól passzol a város pasztell színvilágához. Ez a színpárosítás mintha a görög nemzeti lobogót idézné meg.

Thesszaloniki jelentős város volt a Római és a Bizánci Birodalom ideje alatt is, és ezeknek a koroknak számos épített emléke látható ma is a városban.

 

Felkereshető látnivalók Thesszalonikiban egy félnapos városnézés során


1. Múzeumok - Régészeti Múzeum és a Bizánci Kutúra Múzeuma

2. Fehér Torony - tengerparti sétány - Nagy Sándor szobra és az Esernyők alkotás

3. Világörökségi templomok és műemlékek

4. Séta a városközpontban - Aristotelous tér - Nikis avenue (tengerparti sétány)

5. Trigoniou torony - Ano Poli negyed - panoráma kilátás a városra

 

Ha lesz olcsó repülőjegy, akkor szívesen visszafogok térni még Thesszalonikibe. És olyan megoldást is fogok keresni, amikor esetleg egy éjszakát is eltölthetek a városban - biztos, hogy hangulatos a tengerparti sétány és a belváros este is -, másnap pedig egy kirándulás lesz a program, az Aigai-i régészeti lelőhelyhez és az ottani múzeumhoz.

 

Kirándulás:

Legközelebb egy olyan túrát fogok megszervezni Thesszalonikibe, melynek során elmegyek a Vergina melletti Aigai-i ásatási területre és az ottani The Royal Tombs múzeumba. Thesszalonikiből nagyjából egy-másfél óra vonattal vagy autóbusszal Vergina, ahonnan helyi járattal lehet kimenni a romterülethez. Ez egy teljes napos program, de a késő esti Ryanair géphez lehet úgy igazítani, hogy visszafelé már a repülőtérre megyünk ki.

 

További utazási lehetőségek: aki más napokon szeretne repülni, az igénybe veheti a Wizzair Bécs-Thesszaloniki (hetente négyszer van), illetve a Ryanair  Pozsony-Thesszaloniki járatát is (hetente kétszer van). Mindkét város repülőterére autóbusszal is aránylag könnyen és olcsón el lehet jutni Magyarországról. 

 

(a nyitókép forrása: http://www.greece-is.com/, a többi fotó saját készítésű)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagrolszoloelmenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3214832150