Van, amikor azért utazik el az ember egy városba, mert az emblematikus épületét már annyiszor látta képeken, hogy szeretné a valóságban is megismerni. Így voltam én a Baleár-szigetcsoport fő tagjának, Mallorcának a fővárosában álló katedrálissal is. Ha Mallorcáról volt szó, akkor mindig ott volt illusztrációnak a katedrális - La Seu, ahogy a helyiek hívják - lenyűgöző formája. Az út megtervezésekor azt gondoltam, hogy egy pár órát sétálok az óvárosban, azután pedig kiruccanok egy kis vidéki kirándulásra, hogy lássam a klasszikus helyi gazdálkodásokat, a citrom, narancs, olajfa ültetvényeket. De rá kellett döbbenjek, hogy Palma jóval több, mint egy monumentális katedrális és pár középkori műemlék. A város szűk, kanyargó utcái beszippantottak, estig jártam egyik sikátorból a másikba, nem múló rácsodálkozással a csodálatos épületekre, a város lüktető, pezsgő életére.

Mert Palma olyan mint egy világváros, ha a hömpölygő emberáradatot nézzük. Ami viszont egyáltalán nem zavaró - legalábbis októberben, lehet, hogy a nyári főszezonban azért durva tud lenni -, ráadásul sohasem érezzük magunkat elveszettnek itt, olyan a hely, ahol azonnal otthon érzi magát az utazó. Sokszínű, azt is mondhatnám eklektikus, mert egymás mellett láthatjuk a középkori templomokat, a Karibi szigetvilág vagy Közép-Amerika gyarmatosított városainak klasszikus stílusát, a spanyol gyarmati építészet legszebb részleteit idéző palotákat, az art-nouveau, azaz a szecesszió helyi építészeti alkotásaival. És ezt így ahogy van, abszolút természetesnek, helyénvalónak érezzük, van valami harmónia benne, ami a város minden részletében felismerhető, és ettől valahogy szerethető lesz minden pontja azonnal.

Az óváros fontosabb útvonalain valahonnan mindig felcsendül egy gitárszó és hozzá egy kellemes énekhang, néhány méterenként vár minket egy tapas bár vagy hangulatos kis étterem, hogy a teraszán megpihenve hagyjuk, hogy befogadjon minket a város, hogy engedje, hogy úgy érezzük magunkat, mintha itt születtünk és nőttünk volna fel. 

És az emblematikus épület, a katedrális pontosan olyan, mint a város. Sokszínű, magán viseli az elmúlt évszázadok nyomát, változása, alakítása a napjainkig tart, hiszen a középkori mesterek mellett rajta hagyta a keze nyomát Antoni Gaudi is, miként egy helyi művész, Felantrix Miquel Barceló. Az ő alkotásaival díszített kápolnát 2007-ben avatták fel, és a katedrális egyik legérdekesebb része.

Mallorcát - és a Baleár-szigetcsoport másik két tagját, Ibizát és Menorcát - elsősorban a tengerpartjaik okán keresik fel turisták milliói évente. Én viszont most egy napot töltöttem el a szigetcsoport fővárosában, Palma-ban, és teljesen lenyűgözött a város, anélkül, hogy kilátogattam volna a vízpartra is (leszámítva azt a rövid szakaszt, amit a kikötő mellett sétáltam el.) Palma Európa egyik leghangulatosabb városa, azzal a nagyszerű adottsággal, hogy még ősszel is kifejezetten kellemes, napfényes idő fogadhat minket. Mert Palma arra csábít, hogy az ember üljön le minél több helyen és csak figyeljen. Üljön le a Plaza Mayor egyik teraszára, az Arab fürdő -  Banys Arabs - meseszerű kertjében, vagy a katedrálissal szemben, a parkban, majd a kikötőnél a tengert és a távolban feltűnő fehér vitorlákat nézve. Palma ugyanis egyáltalán nem a rohanásról szól, hanem a békés szemlélődésről. Semmi sincsen messze az óvárosban, bármi pár perc alatt elérhető, hová rohanjunk? Hagyjuk inkább, hogy süssön ránk a nap, miközben egy több száz éves épület művészien kidolgozott homlokzatát figyeljük, vagy egy több száz éves olajfa elképesztő rajzolatú törzsén ámulunk.

Budapestről a Wizzair indít járatokat Palma repülőterére, de csak a főszezonban és általában magas áron kínálja a helyeket. Ezzel szemben Bécsből csak a Laudamotion-nek van napi három-négy járata október végéig, de más cégek is repülnek Bécsből Palma-ra. Irigylésre méltó mennyiségű ülőhelyet kínálnak mindennap - és adnak el nagyobb részben -, nem hiszem, hogy Budapestről ne lenne több utas (feltűnően sok magyar utazott azokon a járatokon is, amelyikkel én). A Laudamotion-nek nagyon jó árai vannak, a bécsi repülőtér megközelítése pedig egyszerű, naponta több Budapestről induló autóbusz is megáll itt. 

Novembertől csak napi egy járata lesz a Laudamotion-nek (ők már valójában a Ryanair-hez tartoznak, de a gépeiknek saját festése és járatszáma van), annak viszont számunkra kedvező lesz a menetrendje, mert délelőtt repül Palma-ba és délután vissza, így mind a két járathoz van kényelmes autóbusz csatlakozás (annak, aki nem saját autóval megy a reptérre). A novemberi jegyárak között most bőven van 14.99 euro-s mindkét irányba, így a repülés kijön 30 euro-ból, és a bécsi reptérig való transzferköltségéből (ez autóbusz esetén megoldható kb 6200 forintból). 

Palma önmagában több napra való programot kínál, de kirándulhatunk a sziget további részeire is, ahol szintén hangulatos városokat ismerhetünk meg, illetve felfedezhetjük Mallorca természeti szépségeit. Komoly túraösvények járják át a hegyeket, akár több napig is mehetünk hegynek fel és le, ha így szeretnénk kikapcsolódni. Bár ebben az időszakban a tengerben fürdés nem garantált, azért a napfürdő sem esik rosszul. Mallorca pedig az a hely, amelyik tengerpart nélkül is elsőosztályú turista célpont lenne, a víz és a homokos part valójában csak bónusz.

Menjenek csak egy napra, vagy többre, biztos, hogy maradandó élményekkel és a mielőbbi visszatérés vágyával fognak hazatérni. Mallorcai tapasztalataimról, Palma-ban tett városnézésem részletes beszámolóját hamarosan olvashatják a blogon.