Világról szóló élmények - ahol az út a cél

Világról szóló élmények - ahol az út a cél

A krokodil és a farmernadrág - városnézés Nimes-ben

2020. május 27. - Legjobb Áron

 

Nimes városának felfedezését egy provance-i kiskörutazás végére illesztettem be. Utam minden napjára jutott egy Világörökségi helyszín - Arles, Avignon, Pont de Guard -, és meg voltam győződve arról, hogy Nimes is rajta van a listán, hiszen műemlékei erre méltóvá teszik. Utánanéztem és bár megtörtént Nimes történelmi városmagjának és a Római birodalom korából fennmaradt emlékekeinek a jelölése, de a 2018-as döntéshozatalnál nem tartották elég erősnek a pályázati anyagot a Világörökségi cím megítéléséhez. De ha elfogadjátok az én véleményemet, akkor illesszétek be a város felfedezését az úti tervetekbe.


A cikk címében említett krokodil a város címerében látható, egy pálmafa társaságában, amelyhez hozzáláncolták. Igen érdekes szimbólum, melynek mintája egy itt vert, a Római birodalom korából fennmaradt pénzérme ábrázolásából ered, melyet az Actiumi tengeri csata emlékére adtak ki. A leláncolt krokodil a legyőzött és meghódított Egyiptomot szimbolizálja. (Egyiptomban is szolgáló veteránokat telepítettek le a városban, innen a kapcsolat az afrikai földrésszel). Ezzel a különleges motívummal a város számos pontján lehet találkozni, mintha csak Nimes ezzel is szeretné megkülönböztetni, érdekesebbnek, egzotikusabbnak mutatni magát a régió többi turistacentrumától. Mert miként arra a Világörökségi pályázat elbírálása is rámutatott, ezen a tájon nagyon sok jelentős műemlék maradt fenn (főleg a Római birodalom korából), így egy látványos amfiteátrum, egy szép templom vagy a hangulatos óváros önmagában még nem garancia arra, hogy felkerülhessen a város a turisták toplistájára. Nimes-t az útikönyvek általában letudják pár mondattal, melyben a legfontosabb látványosságokat mutatják be röviden. Én ennél sokkal izgalmasabbnak találtam a várost. 


nimes_arena.jpg

nimes_mais.jpg


A város vezetőinek biztosan fájó lehetett, hogy a Világörökségi pályázatukról a végső döntést azzal az indokkal halasztották el, hogy a bizottságnak kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Nimes kellően megkülönböztethető-e a szintén római gyökerekkel rendelkező - és már Világörökségi címmel rendelkező -helyszínektől (azaz van-e itt annyi plusz érték, amely a hasonló helyszínek fölé emeli). A régmúlt emlékei azonban adottak, ezen változtatni nem lehet (hacsak nem találnak egy szenzációs leletet a föld mélyén). De Nimes szeretné ezt a többletet hozzátenni a kínálatához, azonban a plusznak így újdonságnak kell lennie. Ilyen például a Musée de la Romanité modern épülete, a város központjában, az aréna szomszédságában. Nekem tetszett mind az épület - melynek kiállítása jól egészíti ki a város ókori emlékeinek a megismerését -, mind az elhelyezkedése, de az UNESCO-nak ez is szálka a szemében, hogy túl közel van az antik romhoz, modern homlokzata szerintük nem illik a történelmi városképbe. Ennyit bevezetőként, mert szerettem volna egy kicsit mélyebben rámutatni arra, hogy milyen helyzetben van Nimes - egy érdekes történelmi múlttal rendelkező, látnivalókban gazdag, de erős konkurenciával versenyző város -, hogyan próbálja felvenni a versenyt a szomszédos Provance sokkal népszerűbb látnivalóival a turisták figyelméért.

 

Nimes-be jellemzően főpályaudvarhoz érkezik meg az utazó. A vasúti járatok mellett itt állnak meg a helyközi buszjáratok és itt van a megállója a Nimes repterére járó navette-nek is (csak a távolsági buszok - Flixbus, Ouibus - megállója van a városközponttól távolabb). A főpályaudvartól egy széles, parkosított sétányon mehetünk be a városközpontig, ahová kényelmesen haladva is elérünk negyed óra alatt. A sétány előbb egy hatalmas parkhoz (térhez) vezet - az Esplanada Charles de Gaulle-hez -, melynek egyik oldalát a Église Sainte-Perpétue et Sainte-Félicité uralja, a másik felének a végében pedig már feltűnik az aréna épülete. Tulajdonképpen itt, ennek a parknak a túlsó felén kezdődik Nimes óvárosi része. Ha elsétálunk az aréna előtt, akkor egy tragikus sorsú, korának igazi sztárjaként kezelt torreádor, Christian Montcouquiol "Nimeño II" szobrát tekinthetjük meg. És itt fogjuk meglátni először a helyi tömegközlekedés különleges kentaurjait, a félig busz, félig villamos tram'bus-okat. 

 


nimes_muse.jpg
nimes_museum.jpg


Az arénával szemben áll a Musée de la Romanité látványos épülete. A múzeum kiállításának megtekintését mindenképpen érdemes beillesztenünk a városnézésbe, de az épületnek van néhány különleges szolgáltatása is, amit ráadásul belépő megváltása nélkül is bárki igénybe vehet. Felmehetünk a tetejére, ahol egy kilátóteraszt alakítottak ki, ahonnan látványos panoráma nyílik az óvárosi részre és a jelentősebb műemlékekre, épületekre. Ide lifttel tudunk feljutni, melyhez a múzeumépület rue de la Republica felőli oldalán van bejárat (de ha a kiállításról az ajándékbolton keresztül jövünk ki, akkor is ide jutunk). A másik extra szolgáltatását az utca szintjéről érhetjük el: ez egy belső kert, egy kis arborétum (szintén szabadon látogatható). A kért növényei illeszkednek a múzeum kiállításának történelmi időszakaihoz. Érezhető, hogy ezt az épületet sokkal többre szánták, minthogy befogadja a kiállítást. Vonzó közösségi tereivel és éttermeivel a város eleven részévé kívánták tenni, ahová a turisták és a helyiek is szívesen benéznek. A múzeum kiállítását úgy rendezték be, hogy az emeleti részre felérve egy útvonalat követve nézhetjük végig. A kiállított tárgyak bősége és gazdagsága jól mutatja, hogy az ókorban milyen jelentős település volt Nimes, azaz Nemausus, ahogy akkor nevezték (előbb a gallok alapítottak itt települést, ami a rómaiak korábban lett igazán számottevő).



Az óvárosi résznek háromszög formájú alaprajza van, melynek az egyik csücskében áll az aréna és a múzeum. Ha a két épület között indulunk el a Boulvard des Arénes-en - itt van a városi turisztikai hivatal kirendeltsége, ahol prospektusokat szerezhetünk be és ajándéktárgyakat is vásárolhatunk -, akkor hamarosan Nimes egyik főutcájába, a Victor Hugo buelvard-ra jutunk. Itt kezdődik az óváros igen hangulatos része és megéri úgy haladnunk, hogy a lehető legtöbb utcát érintsük a városrészben, melynek jelentős műemléke a Maison Carée és a Notre-Dame-et-St.-Castor katedrális. Mindenképpen érdemes a rövid, olykor szűk és kanyargós utcákon haladni, mert egészen lenyűgöző, ahogy például a Maison Carée egyszer csak feltűnik az utca végében, persze nem az egész épületet látjuk meg elsőre, csak egy részletét. Én a Victor Hugo boulvard-dal párhuzamos, beszédes nevű, rue de la Maison Carée felől érkeztem meg ide. A Négyszögletes épület, azaz a Maison Carée egy kis téren áll, a róla elnevezett utcának a hátsó homlokzatát mutatva. Így az ember szépen körbejárja, hogy előbb megcsodálja oldalról, azután szemből a főhomlokzatát és felmenjen a lépcsőkön a bejáratához. Az épületben bent egy filmet lehet megnézni, amely a régi korokba viszi el a látogatót.


nimes_mas3.jpg

nimes_temp.jpgA Notre-Dame-et-Saint-Castor katedrális


A Maison Carée előtt halad el az óváros egyik főutcája, a rue de la Madeleine, amely szinte egyenes út a Notre-Dame-et-Saint-Castor katedrálisig, melynek főbejárata egy apró térről nyílik. Az első templomot a 11. század végén kezdték felépíteni ezen a helyen. Később számos pusztítást és ezt követő átalakítást, bővítést élt meg a templom, köztük a 19. században egy olyat is, amikor megpróbálták visszaalakítani a középkori részleteit. Kialakítása egészen sokszínű - eklektikus -, a legkorábbi korszakát rögtön a főbejáraton való belépés után az előcsarnokban (narthex) érezhetjük át. Itt egybeér a katedrális legkorábbi időszakából származó, 11. századi műemléki tér a jelennel, egy friss művészeti alkotással (a legutóbbi, 2017-es felújítás során átadott, a Jelenések könyvének 21. fejezetében említett, az új Jeruzsálembe vezető kapu művészi megidézésén léphetünk be). Ez a megközelítés jól ,jellemzi azt a nyitott gondolkodást, ahogy Nimes egymás mellett mutatja fel a történelmi múltjának jeles emlékeit az élő, változó, fejlődő város modern jelképeivel.


A katedrális szomszédságában lévő, egykori püspöki palotában helyezték el a várostörténeti múzeum, a Musée du Vieux Nîmes kiállítását, amely többek között a helyi textilipar történetét mutatja be, mely igen meghatározó gazdasági tevékenység volt egykoron a város életében. A műemlékeket végigjárva megismerhetjük az ókori és a középkori Nimest. A múzeum kiállítása a polgári hétköznapok és a 17-18. század iparos és kereskedő világába nyújt bepillantást, amikor Nimes jelentős textilipari központ volt (innen származik eredetileg a farmer ruhák erős vászon alapanyaga, a denim, ami a serge de Nimes rövidítése). A múzeum "kék szobája", azaz a salle bleue őrzi a farmervászon készítés emlékeit. Tekinthetjük a katedrálist és a Place aux Herbes teret az óváros középpontjának, innen bármerre folytathatjuk az utunkat, például elgyalogolhatunk még a Porte Aguste-ig, a néhai római városfal kapujáig. Az itteni régészeti feltárások sok izgalmas emléket hoztak fel Nimes ókori és kora-középkori történelméből. Ezzel pedig eljutottunk az óváros egyik felső sarkáig. A másik felső sarkától közelíthető meg a Jardins de la Fontaine. Ez a hatalmas és pompás parkrendszer volt Európa egyik első nyilvános parkja. Kialakítását 1745-ben kezdték el és területén is találhatóak római kori emlékek, a Diana-templom és a Tour Magne, mely az ókori erődítményhez tartozott és a városfal része volt egykor - ebből is érzékelgető, hogy Nimes már akkor milyen nagy város volt -, ma pedig leginkább kilátótoronyként népszerű, hiszen a tetejéről egészen jól belátható a város és a környéke (és a torony is jól látható a város legtöbb pontjáról).


jardins_de_la_fontaine_photo_office_de_tourisme_nimes_o_maynard.jpgA Jardins de la Fontaine


salle-du-denim.jpgA "kék szoba" a Musée du Vieux Nîmes kiállításán

 
Felkereshetjük még a Szépművészeti Múzeumot - Musée des Beaux Arts, érős flamand anyaggal és egy csodálatos római kori mozaikkal -, a vásárcsarnokot - Les Halles -, amely az óvárosi részen van és minden francia település izgalmas pontja, vagy a Castellumot, azt a hatalmas medencét, amelyben az ókori vízvezetéken érkező vizet tárolták. Ezzel tehetjük teljessé a túránkat, ha a Pont du Gard-tól érkezünk Nimesbe (ennek a vízvezetéknek volt egyik eleme a Pont du Gard). Én nagyon örülök, hogy felkerestem Nimes-t, és erre buzdítom azokat, akik Franciaországnak ezen a vidékén járnak. Sok szépet láttam, de korántsem sikerült mindenhová eljutnom, így mindenképpen vissza fogok ide térni. Nimes szimpatikusan törekszik arra, hogy ne csak a múltjából éljen meg. A kortárs építészeti megoldások pedig szerintem jól illeszkednek a városképbe. Lehetséges, hogy Nimes római kori emlékei nem emelkednek ki a környékbeli, hasonló műemlékek sorából, de ha összességében nézem azt, amit a város nyújtani tud egy turistának, akkor nálam abszolút nyerő volt, szívesen visszatérek ide máskor is.  

 

https://www.nimes-tourisme.com/ 


Hagyományos farmernadrág Nimesből: Ateliers de Nimes 

 

(Képek forrása : saját képek és Crédit photos OT Nîmes)

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagrolszoloelmenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr1515482992
süti beállítások módosítása