Amikor megláttam, hogy nagyon olcsó áron és nagyon jó menetrenddel - kora reggeli érkezéssel - van repülőjárat Budapestről Doncasterbe, és a visszaútra is találtam elfogadható megoldást, akkor nem is gondolkodtam tovább, hanem azonnal befoglaltam az utazást. Csak utána néztem meg, hogy mi fér bele a programomba, hogy mit tudok meglátogatni, és nagyon meglepődtem azon, hogy milyen szuper helyszínek vannak Doncaster vonzáskörzetében. 

Hogy megértsétek a motivációmat, tudnotok kell, hogy én nagyon szeretem Angliát, azt, ahogy a britek élnek. Tetszik, hogy a legtöbb épületnek, szokásnak több száz éves hagyománya van. És szenvedélyes teaívó vagyok, Anglia pedig a teázás európai fellegvára, ahol elképesztő választékban kapható tea, ráadásul hihetetlenül jó áron is. Szóval, ha én felfedezhetek egy várost vagy régiót, és bevásárolhatók teákból, akkor nekem ez éppen elég indok az utazásra, még Doncaster esetében is, mely valljuk be, nem a legizgalmasabb turisztikai célpont Britanniában.

Conisbrough vára - ezt látjuk a buszról leszállva

Én azzal is kiegyeztem volna, ha az egész napot Doncasterben töltöm el, de miután egy kicsit tájékozódtam, úgy döntöttem, hogy a napi programomba beillesztek két kirándulást. Az egy Conisbrough városa lett, a másik pedig York. Most Conisbrough-ról írok, a csodálatos Yorkot pedig egy másik blogbejegyezésben fogom bemutatni. Yorkshire grófsága Észak-Angliához tartozik és igen komoly szerepet töltött be az ország középkori történelmében, elég csak arra utalni, hogy London mellet York volt ebben az időszakban Britannia másik jelentős politikai és egyházi szerepet betöltő városa, komoly lélekszámú lakossággal. 

A doncasteri repülőtérről a városba egyszerűen bejuthatunk a reptéri busszal, mely a központi buszpályaudvarra érkezik, ahonnan a conisbrough-i buszjáratok is indulnak (a reptért bemutató cikket itt olvashatjátok). Conisbrough nagyjából 15 percre van Doncastertől és több járat is érinti. Én az X20-as buszt néztem ki, és ezzel is mentem oda. Amikor a busz beér a településre, először hosszan megy egyenesen, majd egy rendőrlámpás kereszteződésnél jobbra fordul. Itt már felfedezhetjük a vár épületét, és a kanyar után első megállónál érdemes leszállnunk. Ez a megálló közvetlenül a vár bejárata mellett van, csak egy picit kell felfelé sétálnunk a Castle Hill-en - a település szinte minden utcája felfelé vagy lefelé visz - a várat körülvevő parkrész bejáratáig. A vár csak 10 órától látogatható, de a parkba már korábban is beléphetünk - szabadon látogatható -, és az épületegyüttest is egészen közelről körbejárhatjuk.

Egy igazán romantikus várkastélyt találunk a település közepén, azonban nem házakkal körbe véve, hanem egy zöldellő füvű dombon. Külön épületben lehet megvenni a belépőjegyet és itt ajándékbolt is működik. A várkastély legkorábbi részeit feltehetőleg a Normann hódítást követően építtethette William of Warenne I. (Hódító) Vilmos hű támogatója. A település neve minden valószínűség szerint a „Cyningesburh” szóból származik, ami azt jelenti: a király városa. De Conisbrough már a Normannok megjelenése előtt is fontos hely lehetett, erre utal a Szent Péter-templom, mely már a 8. században is állt, és Dél-Yorkshire legrégebbi ma is látható épületét tisztelhetjük benne.

De most még maradjunk a kastélynál, mely az English Heritage kezelésében van és a helyreállított épület, valamint a berendezései abszolút megidézi a 12. század korát, Lord és Lady Warenne középkori világát. A helynek egyben irodalomtörténeti jelentősége is van, ugyanis ez a kastély inspirálta Sir Walter Scott-ot az Ivanhoe című regény megírására, mely részben itt, a Sheffiled és Doncaster közötti tájon játszódik. Érdemes a várat alaposan körbejárni, minden szögből megcsodálni, és érdemes az ellenkező irányba is elnézni, hogy a városra nyíló panorámát is élvezhessük.  

Már a kővár előtt is lehetett itt valamilyen lakó és védelmi célt szolgáló építmény, mely fából és földből épült. A ma is látható kővár kialakítására az 1170-1180-as évek táján kerülhetett sor, bővítése pedig a következő évszázad első felében történt. Ebben az időszakban ez a vár volt a Warrene család első számú tartózkodási helye (otthona). A 14. században királyi tulajdonba került, III. Edward (Eduárd) lakott itt fiával, York hercegével. Utóbbi személyéhez a vár jelentős átalakítása köthető. Az 1500-as években már elhagyott és romos állapotban volt (a fennmaradt feljegyzések szerint). A 19. században mint romantikus rom vonzotta a művészeket, akik több alkalommal is megörökítették akkori állapotában a várkastélyt. Az épületegyüttes legjellegzetesebb építménye a középkori lakótornyokra emlékeztető, masszív és tömör torony, amelyik csak a legminimálisabb alapterületet foglalja el, kialakításában pedig a legfontosabb szempont a kívülről támadó ellenséggel szembeni maximális védhetőség volt.

A vártól kevesebb mint öt perc séta a Szent Péter-templom. Ha a jegypénztár melletti kapun kilépünk, akkor a szemben lévő utcán kell elindulnunk, követnünk annak hamarosan balra kanyarodó ívét, és amikor befordultunk, már látjuk is a templom kertjének a szélét, melynél két irányba folytathatjuk az utunkat, és érdemes balra tovább haladni. Pár lépés után pedig ott is van a templomkertbe vezető bejárat, de itt már végig rálátunk az épületre és a körülötte lévő sírokra. 

A Szent Péter-templom

A templom magját, azaz legkorábbi részeit feltehetőleg a 8. században építették angolszász stílusban. Minden jel arra mutat, hogy ez a templom jelentős egyházi helynek számított abban az időszakban. A Normann hódítást követően került sor az épület bővítésére. Nagyon szép és egyben érdekes épület, a masszív alakjával, vaskos tornyával, mely sokkal inkább emlékeztet egy várkastélyra, mint templomra. Tömény történelem, amit itt pár méteren belül láthatunk, és köszönhetően a környezetnek, át is élhetünk, mintha időben visszautaztunk volna a középkori Angliába.

A templom a település szívében van, és bár a közvetlen közelében is felszállhatunk az autóbuszra, amelyik visszavisz bennünket Doncasterbe - ha arra folytatjuk az utunkat -, érdemes egy kicsit sétálni még az utcákon, lemenni a lámpás kereszteződésig, és csak ott szállni buszra. A templom közelében van közért, ahol tudunk innivalót és harapnivalót (szendvicset, csokit) vásárolni.

Conisbrough nagyjából másfél-két órás program, attól függően, hogy mennyi időt szánunk a két műemlék megismerésére, illetve a városközpont bejárására.  

 
A templom hivatalos oldala:  www.stpetersconisbrough.org/

A Conisbrough-kastély hivatalos oldala: www.english-heritage.org.uk/

A kastély a téli szezonban (novembertől csak hétvégenként van nyitva, és 10 órától látogatható változó nyitva tartással, 17 vagy 16 óráig. Főszezonban tovább tart nyitva).