Világról szóló élmények - ahol az út a cél

Carcassonne középkori erődvárosa

2020. február 08. - Legjobb Áron


Évekkel ezelőtt nagyon sokat játszottam a Carcassonne nevű társasjátékkal (nagyon szuper játék). Tudtam, hogy Carcassonne egy létező hely, de rákerestem akkor, hogy lássam milyen egészen pontosan. Első látásra beleszerettem a hangulatába és azonnal eldöntöttem, hogy fel fogom keresni. Eltelt azután jó néhány év, de a vonzódás nem csökkent és 2020 januárjában végre bejárhattam Carcassonne várának falait és szűk utcáit. Most pedig megosztom veletek is, hogy mit láttam és miként jutottam el oda.

 


Carcassonne tulajdonképpen mára egy márkanév lett, ha kimondjuk, akkor mindenki a várra gondol - egy középkori erősségre -, holott az csak az egyik része a településnek. Ráadásul egészen szép elnevezése is van: Cité Médiévale, azaz középkori városnak hívják azt a részt, ami a várfalon belül van. Miközben vele szemben, a folyó túlsó partján lévő "modern" városközpontot, a Bastide Saint-Louis-t is a középkorban alakították ki, igaz, annak épületei napjainkban már nem sugároznak olyan ódon hangulatot, mint a várban lévők.


ccs_frt.jpgToronyból van bőven a várban - egészen pontosan 52 darab

 


Magyarországról a Ryanair repülőjáratával és egy Brüsszel/Charleroi átszállással lehet elérni Carcassonne-t. Én a hétfői napot választottam a kiutazáshoz, amikor nagyon jó csatlakozással lehet elutazni - Charleroi-ban másfél óránk van, ami bőven elég, még akkor is, ha késne a gépünk Budapestről -, így 12 óra után nem sokkal már le is szállt a repülőgép velem Carcassonne repülőterén. Innen van közvetlen buszjárat a városba, de mivel csak a gép érkezése után 45 perccel indul és a leszállás után tíz perccel már kint álltam az épület előtt, én nem akartam megvárni, így inkább a helyi járatot választottam, amihez csak egy kicsit kellett gyalogolni. 


A repülőtér nincs messze a városközponttól, azonban a busz alaposan bejárja a külváros miden zugát, így jó húsz perc is eltelt, mire elért a Bastide Saint-Louishoz, Carcassonne városközpontjához, ahol a La Dome megállóban szálltam le. Innen csak lesétáltam a Rue Georges Brassens utcán az Aude folyóig, oda, ahol a kecses formájú régi híd, azaz a Pont Vieux átszeli. Ezen a helyen jó 2000 éve áll híd. Még a rómaiak építették az elsőt, a ma is látható hidat az 1310-es években emelték (természetesen azóta végeztek rajta felújítást és átalakítást, de lényegében őrzi a középkori formáját). Valamikor komoly választóvonalat jelentett a város két része között - amolyan határként -, a gyakran előforduló viták után itt kötöttek jellemzően békeszerződést az Aude két partján élő Carcassonne-i lakosok. A Bastide Saint-Louise felőli oldalán áll a hangulatos Notre-Dame de la Santé kápolna, mely egykor a város legrégebbi kórházához tartozott, míg a túlsó oldalon a La Manufacture Royale épülete keltheti fel a figyelmünket.


ccs_pvx2.jpgA Pont Vieux - a háttérben már kezd kirajzolódni a vár 

 

ccs_epl.jpgA La Manufacture Royale épülete

 

A hídhoz érve látjuk meg először a várat és innen lehet az egyik leghangulatosabb képet is elkészíteni, úgy, hogy a híd van az előtérben és a vár a háttérben. Sajnos kifogtam egy eléggé barátságtalan, borús időt (pedig én enyhe, tavaszias időre és napsütésre számítottam), így sajnos a híd nem mutatott olyan szépen, mint a turisztikai kiadványok képein. Az elénk táruló látvány, a végeláthatatlan hosszúságú falakkal és a fölé emelkedő számtalan toronnyal hatásos, de nyilvánvalóan ez is volt a célja, hogy erőt sugározzon, a bevehetetlenség üzenete jusson el ahhoz, aki ellenséges szándékkal közeledne feléje. Láttam én már gigantikus várat -  Sagunto-ban, Spanyolországban -, de a Carcassonne-i valóban különleges hatású.
 

A hídon átsétálva egy kis térre érkezik meg az ember, és itt eldöntheti, hogy a várat melyik bejáratán keresztül közelíti meg. Én a folyó felé néző várfalon nyíló Porte d'Aude-t választottam. Ezt a kaput csak gyalogosan lehet megközelíteni (a vár túlsó oldalán van a Porte Narbonnaise, ezen lehet gépjárművel is áthajtani). Egy rövid séta után máris ott álltam a "várhegy" aljában. Itt áll az Eglise Saint-Gimer, egy középkorinak látszó, azonban csak a 19. században emelt templom. És itt érdemes egy pillanatra elidőzni, megismerkedni Eugéne Viollet-le-Duc személyével és tevékenységével. Ő tervezte ezt a templomot és ő volt az is, aki a Carcassonne-i vár helyreállítását vezette az 1800-as évek közepén.

 

ccs_duc.jpgAz Eglise Saint-Gimer - illik a várhoz stílusában, de nem középkori eredetű

 


Carcassonne vára ugyanis nem maradt fenn ilyen tökéletes állapotban. Sorsa ugyanaz volt, mint a legtöbb várnak Európában: miután funkcióját veszítette (védelmi szerepe leértékelődött), fokozatos pusztult, köveit pedig elhordták építőanyagnak. Azonban a 19. században feléledt egy megőrző-rekonstruáló szemlélet, amelyik egészen egyedi módon értelmezte a helyreállítást. Violett-le-Duc lendülete egészen addig kitartott, amíg minden egyes kő ki nem lett pótolva. Ennek köszönhetően csodálhatjuk ma teljes szépségében a várat, még ha nem is abban a formában, ahogy egykor kinézett. És én azt gondolom, hogy ezt a részletet fontos tudnunk, mielőtt nekivágunk a vár felfedezésének (rám nagyobb hatással tud lenni egy romos műemlék, ha általa érzékelhetem azt a több száz éves folyamatot, ami idáig juttatta, mint egy tökéletesnek tűnő, de valójában mesterségesen visszaépített építmény).


De Carcassonne vára igazán lenyűgöző, már az első pillanatban elvarázsolja az embert, amikor tulajdonképpen még be se léptünk a területére, csak kaptatunk felfelé az úton a meredek domboldalban, és ahogy ráfordulunk a várkapura, egyszer csak azt látjuk, hogy geometriai minták kelnek életre a falon. Nem tudom, hogy ezeket ki, mikor és milyen ötlettől vezérelve hozta létre, de hatásosak. Egészen pontosan világosabb kövekből kirakott részek vannak a várfalban, amelyek kört formáznak, és mintegy hívogatják, csalogatják az érkezőt, hogy csak lépjen be bátran. És már itt érdemes figyelni a részletekre, a védelmi rendszer elemeire: ahogy a meredek út élesen ráfordul a kapura, mely egészen beszűkül. Itt nem lehet egy hatalmas sereggel, nagy lendülettel berohanni.

 

 

ccs_vba.jpgNem Photoshop - tényleg ilyen minta van a vár falában

 

ccs_vkp.jpgA kapuk egyre szűkebbek, ahogy közeledünk a belső várhoz

 

Szerencsére turistaként nem kell számítanunk barátságtalan fogadtatásra, de a meredek emelkedőt nekünk is le kell küzdenünk (a vár úgy 150 méterrel van magasabban, mint a lábainál fekvő városrész). Azt a részt, melyet a várfal körbefog, Cité Médiévale-nek nevezik, és néhány utcából áll. Pici, hangulatos kisváros, olyan, mint egy filmdíszlet. Legközelebb itt fogok aludni, mert van szállás a várfalon belül és tulajdonképpen nem is megfizethetetlen (legalábbis holtszezonban). A grófi várkastély, amelyik szintén a várfalon belül van, elkülönül a városkától, de a bejárata innen nyílik. Azt mindenki maga döntse el, hogy először a várkastély kiállítását nézi meg és a várfalat járja be, vagy a kisváros utcáit járja végig (én először bejártam az utcákat, utána fedeztem fel a Chateau Comtal-t, azaz a várkastélyt).


Januárban eléggé takarékon működik a hely, de a vármúzeumba be lehet menni, az pedig, hogy a szuvenírboltokból és az éttermek közül csak pár nyitott ki, nem rendít meg (a hétfő amúgy is csendes errefelé, ahogy később megtudtam, sokan ezen a napon zárva tartanak). És turista is alig volt, amit én nagyon értékeltem. A vár belső területe kicsi, utcái szűkek, nem kell hozzá sok ember, hogy nyomasztó legyen a tömeg (évente három millió turista keresi fel Carcassonne-t). A vár területén van kirendeltsége a helyi turisztikai hivatalnak, amit felkerestem és sikerült is beszereznem egy szuper térképet Carcassonne-ról.

 

ccs_cty5.jpg

 

ccs_cty4.jpg

 

ccs_cty2.jpg


Ezen helyen nagyon korán felépítették az első védelmi célt szolgáló építményt. A belső várfal egy szakasza még őriz a gall-római időkből származó részleteket (akkoriban Carcaso volt az itt álló oppidium - erődített település - elnevezése). Carcassonne a Földközi-tenger ás az Atlanti óceán közötti út stratégiai jelentőségű ellenőrőzpontja volt. A 11-12. században volt egy aranykor - ekkor épült a grófi kastély legkorábbi része -, majd egy igen zavaros időszak a 13. században, amikor többször birtokost váltott a hely, végül királyi birtok lett. Ekkor került sor a vár és a várkastély jelentős bővítésére és megerősítésére. Megépült a második várfal, amelyik még jobban beszűkítette az ellenség lehetőségeit arra, hogy tábort verjen a vár közelében. Carcassonne környéke eben az időszakban határvidéknek számított, így a terület ellenőrzésének komoly jelentősége volt. Az 1659-ben aláírt pireneusi békeszerződés után került innen távolabb az országhatár, ezt követően már nem volt kiemelt jelentősége - védelmi szerepe - a várnak, ami a fokozatos pusztulásához vezetett.


Én először az utcákat jártam végig. Kis területről van szó, rövid utcákkal, amit aránylag hamar be lehet járni. Az ovális alaprajzú Cité Mediévale-nak az egyik végében van a Saint-Nazaire bazilika (színes üvegablakai Dél-Franciaország legszebb ilyen alkotásai közé tartoznak). Ez az egyik jelentős épület, a másik a La Cháteau - Chateau Comtal -, azaz a várkastély. Belépődíjat egyedül a várkastély kiállításának a megtekintéséért és a várfal bejárásáért kell fizetni. Ennek díja 9.50 euro volt (18 év alatt ingyenes a belépés). A várkastélyban egy egészen komoly túrát lehet megtenni, miközben a belső terekben kiállítást láthatunk, de körbejárhatjuk az épület védőfalait és tornyait is. És két irányba is kimehetünk a várfalra (de teljesen körbe nem tudunk rajta végigmenni). Én az épülettől balra lévő, nyugati falszakaszon indultam el, mert ez tűnt az érdekesebbnek.


ccs_y3.jpgA várkastély igen masszív kaputornya, pedig ez a bejárat a várfalon belül van

 

ccs_vfl.jpgKilátás a belső várfalról

 


A falról nem csak a vár alatti részre látunk rá, de a folyó túlsó oldalán lévő Bastide Saint-Louise városrészre is. Egy jó darabon nagyjából egyenesen vezet a fal, majd ahol elkezd kanyarodni, ott van a színház, ahol a nyári hónapokban szabadtéri koncerteket tartanak. És nem sokkal utána van a lejárat, eddig lehet eljönni ezen az oldalon. Ideális, hogy pont itt áll a bazilika, amit először kívülről csodáltam meg, majd belülről is. Lehetőség van még a két várfal közötti részen is sétálni, de én ezt most kihagytam, mert egyrészt hideg volt, másrészt pedig szerettem volna a Bastide Saint-Louise-ban is körbenézni. A várkastély kiállítása és az épület bejárása nagy élmény, és másfél órát nyugodtan kalkulálhatunk rá. A várban lévő kisváros felfedezésére (bejárására) is kell egy óra. Nyáron persze más, akkor sok programmal igyekeznek szórakoztatni a látogatókat, és ha kellemesebb az idő, én is biztosan elüldögélek még egy picit a kis tereken.

 

ccs_kat.jpgA Saint-Nazaire bazilika 


Visszafelé ugyanazon az úton mentem, mint idefelé. A Bastide Saint-Louise széle körülbelül 15 perc gyaloglásra van a vártól és a Gambetta térnél érjük el. Ez egy tudatosan megtervezett város, ez tisztán kilátható az egymásra merőlegesen futó utcái sakktáblát megidéző alaprajzából. Szent Lajos uralkodása idején, 1260-ban lett alapítva (ekkor még a vár is használatban volt, komoly fejlesztések voltak a területén). Szent Lajos után Bastide Saint Louis-nak nevezik és középpontja a Place Carnot. Igen, egy Carcassonne-i városnézés tulajdonképpen két részre osztható: az Aude folyó egyik partján áll a La Cité de Carcassonne, azaz a Ville Fortifiée - az erődített/megerősített város -, míg a túlsó partján az alsó város - ville basse -, a "modern" városközpont, a Bastide Saint-Louise. Utóbbi ugyan napjainkban már nem őrzi egy középkori város képét, de hangulatos hely. Érdemes bejárni utcáit, megnézni szép, középkori hangulatú templomait, egykori védelmi rendszerének maradványait és a 18-19. századot képviselő bérházait. A vasúti pályaudvar felé néző felső végénél van a Canal du Midi csatornájának itteni szakasza.

 

ccs_bvs.jpg 

 

Összegzés


Carcassonne nagyon hangulatos és látványos helyszín. A legnagyobb élményt azoknak fogja nyújtani, akik rajonganak a várakért, de bárki számára jól átláthatóvá és megérthetővé teszi egy középkori vár - egy védelmi rendszer - kiépítésének logikáját. És egészen biztosan más a hangulata a nyári szezonban, azonban akkor szerintem már zavaró lehet a sok turista (ebből a szempontból a legkevésbé se bánom, hogy holtszezonban kerestem fel). Felfedezése belefér egy napba, de az esti hangulat miatt érdemes megszállni itt (és ha lehetséges, akkor a várfalon belül érdemes szállást foglalni). A legnagyobb látványosság pedig a július 14-i színpompás tűzijáték, amelyet a vár fölé lőnek fel.

 

www.tourism-carcassonne.co.uk/

www.carcassonne.org/

 

Közlekedés


Én csak a repülőtér és a városközpont között használtam tömegközlekedést - autóbuszt -, de Carcassonne-nak komoly buszhálózata van, amelyik a város szélén lévő lakó- és iparnegyedekkel köti össze a Bastide Saint-Louise-t, melyet - azt gondolom - az összes járat megkerül, hogy azután a vasúti pályaudvar előtti téren elérje végállomását. Van busz a várhoz is, de annyira kicsi távolságról van szó, hogy én inkább gyalogoltam és nézelődtem a buszozás helyett. Egy útra egy euro a jegy és a vezetőnél lehet fizetni.

 

Repülőtér


Az Aéroport Sud de France Carcassonne egy pici kis légikikötő, melyre egyedül a Ryanair üzemeltet menetrendszerű repülőjáratokat. Jelenleg - az idei téli szezonban - Brüsszel/Charleroi mellett London Stansted-ről, Manchesterből, Dublinból és Portóból. Budapestről a Brüsszel/Charleroi átszállás a legpraktikusabb, ha repülővel érkezünk. A repülőtér kis forgalma garantálja, hogy gyorsan - pár perc alatt - áthaladhatunk az épületen az érkezés után. Én, mint a cikk elején írtam, nem vártam meg a reptéri buszjáratot, hanem egy kis sétával elmentem a városi busz legközelebbi megállójához. 

 

ccs_arv.jpgÉrkezés Carcassonne-ba - a repülőgéptől gyalog sétálhatunk be

 

A repülőtér egyetlen pályájára két irányból szállnak le a gépek. Ha a város felől érkeznek, akkor átrepülnek a vár felett is. Nekem sajnos nem volt szerencsém, az én gépen a másik irányból szállt le, de délután, amikor pont a várból tartottam a városközpontba, pár méterrel a fejem felett repült el a Dublinból érkező aznapi járat. Ennek utasai - akik a gép bal oldalán ültek - fantasztikus kilátásban gyönyörködhettek, megcsodálva a várat pár méter magasból. 
 

www.aeroport-carcassonne.com


Információ a reptéri buszjáratról és a helyi tömegközlekedésről: rtca.carcassonne-agglo.fr/

Buszjegy egy útra: 1 euro, napi jegy: 3 euro, reptéri busz (navette): 6 euro

Bejutás a városba helyi buszjárattal: ha kilépünk a repülőtér épületéből és elindulunk arra, amerre az út vezet, akkor hamarosan egy körforgalomhoz érünk. Ezen átmenve - van egy aluljáró a jobb oldalán - a Rue Jacques de Vaucanson-on haladjatok tovább addig, amíg eléritek a Henry Boufett boulvárdot (ez pár perc séta). Itt forduljatok balra, és szintén egy rövid séta után, jobb oldalon lesz a buszmegálló (a Lidl áruház után, CC Salvaza/Mission Locale a megálló neve). Innen az 1-es és a 7-es busz is jó nekünk - de a 9-es nem! -, jegyet a buszvezetőnél lehet venni (1 euro). És ne ijedjetek meg, hogy a busz először nem a városközpont felé megy (bejárja még az itteni részt, amihez először visszafordul). A buszon van kijelző, amin olvasható a következő megálló neve, és jó húsz perc lesz, mire elér a városközpontig (egyértelműen felismerhető lesz, a La Dome előtt a Barbés, majd a Les Jacobins megállók lesznek jelezve).

Én mindenkinek azt ajánlom, hogy a reptéri busz - a navette - helyett a helyi járattal menjen be a városba. Egyrészt a navette-re várni kell (sokkal hamarabb kijutunk az épületből - a gépből való kilépés után ez pár perc - minthogy a busz elindulna). Másrészt a navette jegye 6 euro, míg a helyi buszra csak 1 euro a jegy. Utóbbi megállója ráadásul könnyen megközelíthető a reptértől is. És útközben lesz egy szuper pékség - a Boulangerie Marie Blachère -, ahol megebédelhetünk (fantasztikus szendvicseik vannak, pizza és péksütik) nagyon jó áron, szemben vele pedig egy Lidl, ahol szintén vehetünk enni és inni valót (hogy ezzel később ne kellejen már foglalkoznunk). 

Én Carcassonne-ból Béziers felé mentem tovább, az ottani élményeimről itt olvashatsz: Béziers és a Canal du Midi - Dél-Franciaország felfedezése

 

Boulongerie Marie Blanchére


Ez egy lánc, egész Franciaországban megtalálhatóak az üzleteik (azonban, jellemzően a külvárosokban), és nagyon jó szívvel ajánlom őket. Szuper pékáruik vannak, melyekből szendvicseket is készítenek. Két-három euróért egy hatalmas bagettet vehettek, bőségesen megpakolva felvágottal, sajttal, zöldségekkel.

ccs_pks.jpg

De árulnak pizzát és mindenféle édességet. Az áraik egészen kedvezőek és vannak akcióik is (több termék együtt olcsóbb, zárás előtt félórával féláron árusítanak). Én hamarosan visszatérek Franciaországba, és már meg is néztem, hogy az általam érintett városokban hol van boltjuk. 


www.marieblachere.com/

 

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagrolszoloelmenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9315435226