Világról szóló élmények - ahol az út a cél

Világról szóló élmények - ahol az út a cél

Éjszaka a repülőtéren - hogyan lehet pihenni egy légikikőtőben

2019. január 11. - Legjobb Áron


Idén ősszel hihetetlen árakkal - 5 euro egy útra - és nagyon jó menetrenddel csábította az utazókat Palma de Mallorcára a Laudamotion. Egészen október végéig minden nap több gépük is indult kora hajnalban Bécsből és érkezett oda vissza késő éjszaka. Ez egy egész napos városnézésre adott lehetőséget (szállásfoglalás nélkül). Miután ott még ilyenkor is nagyon kellemes az idő és még soha nem  jártam Mallorcán, viszont a katedrálist már nagyon régóta meg szerettem volna nézni, így nem haboztam sokáig és be is foglaltam egy utat reggeli oda és ugyanaznap esti visszaúttal.

 

A bécsi reptérre való kijutást pedig menetrendszerű buszjárattal oldottam meg, ami azt jelentette, hogy pár órát az indulás előtt és az érkezés után is várakozni kellett. Még soha nem aludtam repülőtéren, de miután szállást foglalni értelmetlen lett volna erre a pár órára, így abban bíztam, hogy valamilyen formában biztosan tudok majd pihenni (főleg hazafelé, mert akkor már fáradtabb leszek).

Az utolsó buszjárat éjfél előtt ér a repülőtérre, ami nem is olyan rossz opció egy hajnali induláshoz. A bécsi repülőtéren elég sokan éjszakáznak, reggeli indulásra várva. Nincs ezzel semmi gond, van olyan rész, ahol le lehet ülni és pihenni. Annak, aki érzékenyebb, ez nehezebben fog menni, mert folyamatosan jönnek-mennek, igazi csend nincs, de engem ez nem zavart, sikerült pár órát lazítanom a beszállítás előtt. 

Még indulás előtt körülnéztem az épületben és felfedeztem, hogy az emeleti részen - ez a T3-as terminál első emeleti része-, ahol a bőröndfeladás van, szintén vannak székek, de ez a rész sokkal nyugodtabbnak tűnt a lentinél, így el is döntöttem, hogy visszafelé ide fogok feljönni pihenni.

Az éjfél utáni érkezéskor már egyenesen ide mentem és nem is csalódtam. Bár egy páran itt is várakoztak, de sokkal kevesebben, mint lent - a T1 és a T3 terminálok közötti átjárórészen - és sokkal csöndesebb is volt ez a rész, bár itt is dolgoztak egész éjszaka (takarítottak, pakoltak). Azt tudtam, hogy a székben ülve nem fogok tudni aludni, így egy rövid hezitálás után végül a padsor előtt feküdtem végig a földön. Az esőkabátomat terítettem a földre, a hátizsákom lett a párnám és egészen komfortos fekvőhelyet tudtam így kialakítani. Ébresztőt is beállítottam 5.30-ra és sikerült is aludnom, azonban kb. 4.30-tól már komolyan beindult a reggeli forgalom, jöttek az emberek feladni a csomagjaikat, és bár nem azon a részen közlekedtek, ahol én voltam, úgy döntöttem, hogy felkelek.

Rendszert nem fogok belőle csinálni, de ha csak úgy tudok repülőjegyet foglalni, hogy egy pár órát várakozni kell éjszaka egy repülőtéren, nem fogok zavarba jönni. Nem bántam meg, hogy kipróbáltam, mert most már tudom, hogy meg lehet csinálni, lehet pihenni egy hosszúra nyúlt utazás alatt a transzferre várva. Jó volt kilépni a komfortzónámból. És miután mások is várakoztak így a repülőtéren, az ott dolgozókat pedig ez egyáltalán nem zavarta - természetesnek vették -, így egyáltalán nem éreztem azt, hogy különc lennék. 

A reptéri várakozás előnye, hogy itt mindig van komoly biztonsági szolgálat, szemmel tartják a területet. Vannak más várakozó utasok és dolgozók is, így biztonságban érezheti magát az ember, még akkor is ha pihen, alszik. Van nyilvános mosdó, vannak étel- és italautomaták (a bécsi repülőtéren pedig egész éjszaka üzemelő gyorsétterem is van). 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagrolszoloelmenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3114519792
süti beállítások módosítása