Minden utazásnál előfordulhat valamilyen probléma, de az egyik legkellemetlenebb, ha a repülőtéri transzfer késik. Igen, ne hagyjuk az utolsó pillanatra a reptérre érkezést, mindig kalkuláljunk azzal, hogy forgalmi akadály lehet, baleset történhet, kimaradhat vagy késhet a jármű, de nyilvánvalóan órákkal korábban sem indulhatunk el, a túlbiztosítás sem lehet megoldás. Én most Krakkóban jártam úgy, hogy majdnem lekéstem a járatom és most megosztom itt, hogy milyen tanulságokat vontam le az esetből.

Nálam alap, hogy minden esetben leellenőrzőm a google térképének a segítségével, hogy hol is van pontosan egy buszjárat megállója, ami néha nem is olyan egyértelmű, még akkor sem, ha ott van az ember a közelében. Vonatnál annyival egyszerűbb, hogy egy állomásépület jobban beazonosítható. És általában nem sajnálom az időt arra sem, hogy érkezéskor felmérjem a megállót a valóságban is, hogy milyen messze van, mennyi idő eljutni oda a belvárosból, a szálláshelytől.

Pontosan így történt ez most Krakkóban is, ahová autóbusszal érkeztem, de másnap repülővel mentem tovább. A buszpályaudvar a vasútállomás mellett volt, így meg is néztem, hogy melyik vágányról szokott indulni a reptéri vonat. Másnap reggel időben ki is érkeztem és vártam, hogy beálljon a vonat a peronhoz. Krakkóban van buszjárat és közvetlen vonatjárat is a reptérre, utóbbit azért választottam, mert gyorsabb, kényelmesebb és azt gondoltam, hogy a reggeli csúcsforgalom sem fogja akadályozni a haladásban. Ráadásul árban is csak minimális a különbség. Az idő telt, de a vonat nem érkezett meg. Hét óra öt perckor kellett volna elindulnia és húsz perccel később a reptérre is ér a szerelvény. Nagyon sokan várták a vonatot és mindenki tanácstalan volt, miután semmilyen tájékoztatást nem írtak ki, semmit nem mondtak be.

Közben felmértem, hogyha nem érek ki nagyjából 8 órára a reptérre, akkor le fogom késni a járatomat. Szóba jöhetett alternatívaként a busz is, egy indulását jelezték is 7.30-ra, de azt tudtam, hogy annak a menetideje több a vonaténál (kb. 40 perc). Végül 7.20-kor döntöttem úgy, hogy alternatív megoldást keresek, mert ha tovább várok a vonatra, akkor biztos, hogy itt ragadok. Lementem a busz pályaudvarra, ahol éppen elment a menetrend szerinti járat. Most bosszulta meg magát, hogy annyira bíztam a vonatban, hogy nem készítettem vész forgatókönyvet, nem írtam fel a buszok indulási idejét és nem ellenőriztem, hogy honnan indulnak pontosan. Már éppen azt kerestem, hogy hol parkol egy taxi, amikor észre vettem, hogy sok ember száll fel csomagokkal egy buszra. Igen, előkerült egy vonatpótló busz, amely végül el is indult 7.30-kor és kb. 8-ra kiért a reptérre. 

Eredetileg bőven lett volna időm, hogy feltérképezzem a krakkói repülőtér épületét, most azonban maradt a futás. Persze a biztonsági ellenőrzésnél is sokan torlódtak fel, de szerencsére gyorsan haladt a sor és végül sikerült elérnem a járatot. Az biztos, hogy ez nem a helyi vasúti társaságon múlt. Szerencsém volt, hogy a vonat eredetileg másfél órával a gép indulása előtt ért volna ki a reptérre, mert így belefért az időveszteség. Ha csak egy órával a gép indulása előtt ért volna ki - amit simán bevállaltam volna, mert normális körülmények között bőven elég -, akkor kereshettem volna vészmegoldást a hazaútra.

Tanulság

1., Előzetes felkészülés, tájékozódás: soha ne sajnáljuk az időt arra, hogy előre felkészüljünk a transzferre. Pontos felszállási helyszín megkeresése térképen. Ha nem ott szálltunk le, akkor hagyjunk tartalék időt a megtalálására, arra, ha eltévednék (könnyebben esik meg, mint gondolnánk) a megállóhoz való kimenetelkor

2., Legyen mindig "B" tervünk: ismerjünk legalább egy alternatív megoldást - másik járművet -, amelyikkel kimehetünk a reptére, ha az eredeti választásunk kiesik valamiért. És legyünk tisztába azzal, hogy mennyi idő az utazás (ha van metró vagy vonat, akkor az a leggyorsabb, a busz mindig több idő)

3., Spóroljunk az idővel: néha egy-két perc is sokat jelenthet. Ha úgy érezzük, hogy probléma van, akkor közlekedjünk futva. Majd pihenünk - kifújjuk magunkat, ha minden rendben van

4., Gondolkozzunk logikusan: igyekezzünk tiszta fejjel gondolkodni a megoldáson, a szükséges lépéseken. Próbáljuk felmérni, hogy mikor kell alternatív megoldást választanunk. Kérdezzünk és figyeljünk. Ahol nem ismerjük ki magunkat, segíthet, ha azt nézzük, hogy merre haladnak más utasok, akik már ismerik a járást (jellemzően nekünk is az lesz a megoldás, amerre a legtöbben mennek)

5., Ne essünk pánikba és legfőképp soha nem adjuk fel: fontos, hogy tudjunk reális döntéseket hozni és nem szabad feladni a reményt. Tegyünk meg mindent, hogy elérjük a gépünket. Mindig arra fókuszáljunk, ami a következő megoldandó részlet (megtalálni a megállót, kijutnia reptérre, időben odaérni a beszállítókapuhoz)

6., Mindig olyan elérhetőséget adjunk meg, amelyiket külföldön is figyelünk. Nekem legutóbb sms-ben üzent a Flixbus, hogy várhatóan késik a járatom. De jöhet e-mailben is az üzenet. Ha nem jön a járatunk, nézzük meg az összes elérhetőséget, ahová értesítés érkezhet

Remélem, hogy akik ezt a bejegyzést olvassák, soha nem fognak olyan helyzetbe kerülni, hogy élesben is ki kellejen próbálniuk a hasznosságát. De nekem nagyon nagy tapasztalat volt, hogy egy biztosnak vette járművel is lehet gond. És a szolgáltatók a legtöbb esetben nagyon ügyetlenül kezelik ezeket a helyzeteket (semmilyen vagy minimális tájékoztatás, rugalmatlan hozzáállás). Ilyenkor pedig csak magunkra számíthatunk és abból tudunk dolgozni, amire előre felkészültünk.