Sok nagyszerű kastélyépület van Magyarországon, és a fertődi Esterházy-kastély minden szempontból ott van a legszebb európai főúri otthonok között. Aki figyelemmel követte az elmúlt évek eseményeit, az tudja, hogy nagyon komoly rekonstrukciós munkák folynak Fertődön (Eszterházán), melynek hatására egyre inkább visszanyeri a kastélyépület és a környezete ezt a pompát, amely fénykorában jellemezte. Most néhány látványos légi felvétellel szeretném bemutatni azt a lenyűgöző összképet, amit az láthat, aki ellátogat a kastélyba. Sőt, valójában ezt akkor sem láthatja - vagy legalábbis nem így -, mert ehhez az épületegyüttes fölé kellene emelkedni.

A képek önmagukért beszélnek, de én azért beillesztem melléjük egy pár éve született írásomat, amely viszont azt mutatja meg, amit ezeken a légi felvételeken nem láthatunk: a kastély belső gazdagságát, építésének izgalmas titkait.

Kép forrása: https://www.legifoto.com/

Az Esterházy-kód- A napisten palotája a fertődi kastélyban

Kitalált rejtélyekkel és sohasem létezett titkos szövetségekkel minket túlzó bőséggel ellátó korunkban már észre sem vesszük azokat a finom jelzéseket, amelyekkel a korábbi korok mesterei valóban üzenni szerettek volna az utókor számára. Pedig ezek az üzenetek sokkal csodálatosabbak és izgalmasabbak bármelyik kitalált esetnél, legyen az akár a világ legagyafúrtabb elméje által megalkotva is. A mesterművek megrendelőitől és az azokat megvalósító mesteremberektől nem volt idegen, hogy elvonatkoztatott üzenetet is elhelyezzenek az alkotásban, ám ezek nem összeesküvéseket lepleztek le, hanem a megrendelők értékrendjével egyező elveket képviselték.

Az Esterházy-kastély dísztermének mennyezetét ékesítő csodálatos falfestmény témáját jól ismerjük, jelentése sohasem volt titok a szakemberek számára, azonban a terem kialakításának volt egy olyan összetett üzenet is, amelyet csak nemrég fejtettek meg. Az üzenetet megfejtő „kriptográfus professzor” ezúttal Pintér Attila restaurátor volt, aki a munkák előkészítése közben jött rá, hogy a díszteremre szinte szó szerint ráillik a napisten palotájának Ovidius Átváltozások című művében olvasható leírása. A mennyezetet beborító falfestmény, a terem sarkaiban elhelyezett, évszakokat megjelenítő négy szobor, a hatalmas méretű tükrök és a köztük lévő falrészeket egykor borító nagyméretű pannók, a bőséges aranyozás és ezüstözés által keltett ragyogás mind azt hivatott érzékeltetni a vendégekkel, hogy a napisten palotájába nyertek bebocsájtást. Az önmagukban is nagyszerű alkotások így nyertek új, összetett jelentést. A megrendelő szándékának megértése nagyban hozzájárult a restaurálás hiteles elvégzéséhez, egyúttal segítséget nyújtott néhány részletmegoldás megértésében is, amelyek eltértek a hagyományos kivitelezési formáktól (például a képen kívüli rózsaszín mezők alkalmazására). Talán ebből a néhány részletből is jól látható, hogy mennyivel összetettebb egy restaurátor munkája a legjobb technikai megoldások megkeresésénél, és mennyire fontos, hogy a restaurálást végző szakember ismerje a kép keletkezésének körülményeit, legfőképpen pedig a megrendelő szándékát arról, hogy milyen üzenetet akart közvetíteni az alkotások segítségével. Mert igazán eredményes munkát -azaz az hiteles helyreállítást- csak így lehet végezni.

Az első, és talán legfontosabb feladattal, a mennyezeti falfestmény helyreállítása már elkészültek. Az alapos restaurálásnak köszönhetően, az évek alatt keletkezett sérülésektől, a nem szakszerű javításoktól és a rárakodott piszoktól megtisztított kép ma újra lenyűgözi a díszterembe belépőket. Aki ma látja a képet, annak nem kétséges, hogy egy nagyszerű alkotást lát, és immár az sem kétséges, hogy a falképet Josef Ignatz Mildorfer, kora egyik legjelentősebb művésze készítette, 1766-67-ben. Mildorfer alkotta a kastélykápolna nagyszerű falképeit is, melyek helyreállításában Pintér Attila szintén részt vett, méghozzá olyan szakértelemmel, hogy a helyreállítást a műemlékvédelem „Oscar-díjával”, az Európa Nostra díjjal ismerték el.

A díszterem kialakításának művészeti koncepciója a megrendelőtől, Esterházy "Fényes" Miklóstól származik, aki talán éppen XIV. Lajosnak, a Napkirálynak a palotájában látott hasonló mű hatására választotta ezt, a barokk korban egyébként is népszerű témát. (Érdekesség, hogy a fertődi falfestménynek szinte a pontos tükörképe látható Giulio Rospigliosi -a későbbi IX. Kelemen pápa- Montalbano melletti villájában. Ennek magyarázata, hogy a mesterek úgynevezett mintarajzok alapján dolgoztak, így előfordulhat, hogy hasonló alkotásokat hoztak létre, természetesen kisebb egyéni különbségekkel). A kastély reprezentatív nagyterme, az emeleti Díszterem - Apollo-terem -díszítése tehát egységes művészeti koncepció alapján készült, melynek középpontjában elvitathatatlanul a terem mennyezetén látható, közel 100 négyzetméteres kép áll. A monumentális falfestményen az erőtől duzzadó Apollo látható, amint az éjszakából kilépve négylovas fogatával vágtat fel a kelő nap fényében felragyogó égboltra. A nap előtt repülő fogatott két oldalról Artemisz (a sötétség szimbóluma) és Vénusz (a világosság szimbóluma), valamint a napisten harci jelvényeit vivő puttók fogják közre. Apollo felett a hónapokat jelképező csillagképek tűnnek fel. A napisten palotájának megjelenítését segítették az oldalfalak mélyedéseibe elhelyezett pannók ( a mitológiai jelenetet ábrázoló hatalmas méretű pannóknak a második világháború idején nyoma veszett) és a terem négy sarkában elhelyezett, az évszakokat megszemélyesítő négy szobor (Josef Rössler alkotásai). Az oldalfalakon végigfutó párkány feletti frízbe szimbolikus szoborcsoportokat helyeztek el. A tíz aranyozott puttó a művészeteket és az úri mulatságokat jelenítik meg (többek között a zenélést, éneklést, festést, verselést, építést, halászatot, vadászatot). A fertődi kastély esetében az együttes hatás érzékeltetésében kiemelten fontos szerepe volt a fényeknek és a tükröződéseknek. A hat aranyozott keretezésű, mennyezetig érő francia tükör -négy alatt márványlapos asztalka, kettő alatt márvány kandalló áll-, a terem öt csillárja, köztük egy nagy, kilencvenhat gyertyás csillár középen és négy kisebb a sarkokon, valamint a gazdagon aranyozott és ezüstözött stukkók és a különleges, bársonyos fényű, elefántcsont színű falfelületek mind a napkirály palotájának ragyogását voltak hivatottak megjeleníteni.

Talán ugyanazt a csodálattal vegyes elégedettséget érezhette a mester a mű elkészültekor, mint 260 évvel később a restaurátor, aki megfejtve a terem üzenetét, újra egységesnek láthatta az eredeti koncepciót. Szinte látom magam előtt a feszített munkatempótól megfáradt Mildorfert, amint az utolsó részleteket késő este befejezvén, a fáradtságtól ott helyben alszik el az állványon, hogy aztán reggel a napisten palotájának vakító ragyogásban felébredve, elégedetten szemlélje meg a munkájának végeredményét. Az Apollo-terem talán a legnagyszerűbb tér volt, amelyet udvari reprezentációra építettek a 18. századi Magyarországon. A kiváló akusztikájú díszterem napjainkban az évente megrendezésre kerülő kastélykoncertek programsorozat számos kiemelkedő zenei eseményének otthona. Látogasson el a fertődi kastélyba és legyen Ön is a pompakedvelő herceg palotájának vendége.

Nemcsak a kastélyépület, a környezete is megszépült

Képek forrása : Civertan Stúdió, www.legifoto.com